Nia V. Jayde

Stivali Italiani

Üdvözlünk titeket Olaszországban, a maffia főhazájában. Oldalunk fórum alapú szerepjáték, szeretettel várunk minden erre tévedőt!
 

Share | 
 

 Nia V. Jayde

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 


avatar
Law & Justice
Age :
25
Tartózkodási hely :
Firenze
Hozzászólások száma :
106
Csoport :
Fegyveres erők

stivali italiani
Témanyitás Nia V. Jayde •• 30th Június 2017, 09:05


Nia V. Jayde
karakter   títulusa

Fegyveres erők
25
Pb Bianca Lawson
Keresett
Forgószél
Nápoly, 1992. május 21.
Beépített ügynök
Pultos a VoH-ban
Mushani Jayde
Paolo DeSicca
Egyéb családtagok
CSALÁDI ÁLLAPOT: Hajadon
TARTÓZKODÁSI HELY: Firenze


- gyors, eszes, türelmes, elszánt, manipulatív
- bizalmatlan, néha visszahúzódó, ritkán hirtelen, konok, olykor akaratos

Életem néhány lapja


Olykor égnek áll a hajam a pasiktól. Két kérdés van, ami minden alkalommal felbukkan, ha megkörnyékez valaki. (Hozzáteszem, ilyen ritkán fordul elő, de ha mégis…) Szinte egy időben fut be mindkettő, és látom, a fickón mennyire kínlódik melyiket is kérdezze meg először. Általában egy szuszra nyögik ki, hozzátéve: „Bocsi, én nem akarok tolakodni, meg vájkálni az életedben, de Te egy olyan izgalmas lánynak nézel ki.”
Ja. Annak nézek ki!
Azért leginkább azzal kezdik, mit rejt a V. a nevemben. Ilyenkor belém bújik az ördög, vagy éppen a vállamra ül, és onnan pusmog. Hajlamos vagyok mindenféle baromságot összehordani, babonás nagymamáról, vagy épp habókos nagynéniről, meg nemtörődöm apáról, akik nyakatekert neveket adnak nekem. Még olyan is előfordult, hogy egyszerűen rávágtam valami halandzsát. Máskor a legkézenfekvőbb a magyarázat: Viktória. Ezt úgy is sokan szeretik. Elvégre bátran fűzhetek hozzá mindenféle történetet, hiszen győztes vagyok. Minden téren.
Az igazság az, hogy a V. a Vala zulu szót takarja, ami „bezárt”-at „zárt”-at jelent. Jellemző rám, hiszen képes vagyok bezárni magamat mások elől. Pedig, amikor születtem anyám ezt nem tudhatta.

Az anyám:
Zulu származású, gyönyörű szép lány volt. A kaffer törzsből. Magas, arányos, hosszú combokkal, telt keblekkel, gömbölyű csípővel. Egyáltalán nem csodálkozom rajta, hogy apámat az ujja köré csavarta, és viharos szerelembe estek. Bár rövid ideig tartott. A szerelem sem volt az az igazi, inkább csak őrülten heves vonzalom, vágy, melyben a test megállíthatatlanul követeli magának a másikat. Néhány órára, néhány napra, míg el nem telik. Mire anyám rám eszmélt, már egy másik városban emelgette a tiltakozó transzparenseket. Végül, egy pasassal Rómában telepedett le. Akkor már néhány hónapos voltam.
Úgy emlékszem, olyan tíz év körüli lehettem, amikor végre mesélni kezdett a múltról. A Dél-afrikai köztársaságban élni soha nem volt egy leányálom. Éhezés, nyomor, vesszőfutás. Ha elég keménnyé érsz, túlélsz.  Az anyám is ilyen volt, kemény. Ott is él a mondás: Ami nem öl meg, erőssé tesz.
Végül is, hálát adhatok az Istennek, hogy átsodorta őt a földrészen, majd a tengeren, épp ide, Olaszországba. Meg azért is, hogy a fekete fickó, aki a nevelő apámmá lépett elő, elég tisztességes volt ahhoz, hogy végül feleségül vegye. Róma nagyváros, jut munka annak, aki dolgozni akar.

Az iskola:
Róma nagyváros, és sok benne a mindenféle náció. Mégis, pokoli szar volt suliba járni. A feketéknek nem voltam elég fekete, a fehéreknek meg elég fehér. Innen is, onnan is kiutáltak. Cserébe a magányt tanulással űztem el. Az eredmény, kitűnő bizonyítvány.
A középiskola egy hajszállal már jobb volt. Ekkor kerültem Rómából Firenzébe. Festészetet tanultam, szabadidőmben pedig táncot és khyokoshint. A ritmusérzékkel soha nem volt gondom, de túl magas voltam balerinának, így jobbára maradt az utcai tánc. Hiába, a zulu gének… A harcművészet meg véletlenül jött be. Akkor épp egy sráccal kavartam, aki lejárt edzésekre. Elcsalt magával, hogy nézzem meg. Az edző pedig rávett, álljak be. Nem kellett volna. Hamarosan kiderült, sokkal nagyobb érzékem van a harcművészethez, mint Niconak. Dobott is hamarosan egy szőkéért. A becenevemet is itt kaptam, lent a tatamin: Forgószél.
De a kollégiumban legalább volt pár barátnőm, jobbára az a három-négy lány, akikkel a szobán osztoztunk. A középsulit is kitűnővel végeztem, így egyenes út vezetett tovább a főiskolára, ösztöndíjjal. Tanáraim legnagyobb megrökönyödésére még sem a művészi pályát folytattam, hanem a rendőrtisztire iratkoztam be. Ebben már erősen benne volt a keze a senseinek is természetesen, de én sem bántam meg.
Végzősként sodort az élet egészen közel vérszerinti apámhoz, akiről akkor még nem tudtam, hogy Ő az. Ő meg még annyit sem tudott rólam, hogy vagyok. Nem volt más „emlék” róla, minthogy – anyámat idézve – „szexgép, megállás nélkül bírja”. Talán ez egy pasasnak dicsőség, engem rohadtul zavarba hozott tizenkét évesen. Mutasson nekem bárki egy tinit, aki arra kíváncsi, miként is kettyintették össze őt a szülei! Pfff!
Szóval…

Az apám:
A véletlen sodort az útjába, és még akkor sem esett le nekem, hogy kicsoda, mikor bemutattak neki, mint végzős gyakornokot. „Csinos a kis csaj, rábízhatsz mindent.” Mintha bizony a szép szemeimmel tölteném ki a sok nyomtatványt! Még jó, hogy a hátsómat nem dicsérte meg neki. Az lett volna csak a szép. Jó néhány hét eltelt, mikor végül leesett, hogy ki is ül az iroda üvegablaka mögött. Hamarosan azonban lejárt az időm, és néhány hónapra vissza kellett térnem Rómába is.
Ott jelentkeztem aztán felvételre a titkosszolgálathoz.
Hát mondhatom, ha az iskola egy vesszőfutással ért fel, bekerülni maga volt a tűzön járás. Hamarosan áthelyeztek Firenzébe, és én újra csak apám közelében találtam magamat.
Emlékszem, amikor először behívott a szobájába, azon az első napon, amikor kezdtem. Kifogástalanul vasalt öltöny, hófehér ing, és színben passzoló nyakkendő. Rövidre vágott haj, borotvált arc, és még arra is ügyelt, hogy a zoknija fekete legyen. De mosoly egy csepp se. Az aktám kinyitva feküdt előtte az asztalon. Próbált lezserül ülni. A bal lábát bokánál támasztotta a jobb térdére, kissé oldalra fordulva, hogy bal kezével rátámaszkodhasson az asztal szélére. Csak az ujjaival dobolt türelmetlenül az asztal lapján.
-Szóval az anyja neve Mushani Jayde?
Leültem az intésére. A kosztüm rajtam is makulátlanul állt. Lábamat keresztbe tettem a másikon, kezeimet az ölembe ejtettem.
-Pontosan.
Kurtán válaszoltam neki. Aztán farkasszemet néztünk. Hosszan, kutatón. Olyan érzésem volt, mintha a gerincemen futkosna pillantása, belülről. Mintha kifordított volna, és úgy számolná meg a bordáimra simuló izomkötegeket. Francosan pocsék érzés volt.
-Mushani. –Ismételte el röviden, majd sóhajtott.- És… -Belepillantott a papírba, majd vissza rám.- 1992 május 21.-én született.
-Pontosan.
Ismételtem meg egy biccentéssel, végtelen türelemmel, rezzenéstelenül. Megint egymásba fonódott a tekintetünk. Szinte látni véltem a kerekeket a fejében, ahogy sorra veszik a dátumokat, a neveket, és rájön a végkövetkeztetésre. De nem, nem fogja kimondani. Inkább fulladna meg hamarabb attól, hogy lenyeli a nyelvét. Akaratlanul futott végig egy halovány mosoly ajkam szélén. És tényleg. Ő nem kérdezett, én meg nem mondtam semmit. Hallgattunk, mint akik mindent tudnak a másikról enélkül is.
Felvett, és munkát adott az irodában. Remek volt! Papírmunka a kiváló eredményeimmel. Még sem engedett soha, egyszer sem ki az utcára. A kollégák? Mit is mondhatnék. Zömében férfiak. Elvétve néhány nő. Inkább titkárnők, kávéfőzők, informatikusok, laborosok. Ilyesmi. Lehet, hosszú távon engem is arra akarnának nyomni. Nem hagyom magam. Bizonyítani szeretnék, főleg Neki.

Tudom. Adós vagyok még a másik kérdéssel. Íme:
„Tetszem neked annyira, hogy lefeküdj velem? Még soha nem voltam félvérrel.”
Szerinted?

U.I.-vol.1:
Beépültem. Felvettek pultosnak a Vestibule of Hell-be. A játszma elkezdődött.

U.I.-vol.2:

Ha bárki jelenleg utána néz Nia múltjának, akkor az alábbi adatokra bukkanhat akár az interneten, akár más csatornán keresztül:
Születési adatok:
Firenze, 1992. május 21.
Anyja: Ismeretlen. Beírt név: Maira Moshan.
Apja: Ismeretlen. Beírt név: Frederico Jayde.
Nevelőotthonban nőtt fel, örökbe nem adták, nevelőszülőkhöz nem volt kihelyezve.
Iskolái: Középiskoláig, végzettsége felszolgáló.
Egyéb ismérv: Kicsit ért a harcművészethez. Bolti lopásért volt már letartóztatva. Börtönben még nem ült. Bérelt lakásban lakik. Családja nincs. Facebook profilja van, ezen leginkább szép ruhák és ékszerek képei láthatóak, más szöveges megosztás nincs. Kapcsolatai felületesek.




A hozzászólást Nia V. Jayde összesen 6 alkalommal szerkesztette, legutóbb 23rd Július 2017, 18:42-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Vendég


stivali italiani
Témanyitás Re: Nia V. Jayde •• 30th Június 2017, 22:12


Gratulálunk elfogadva!
A NAGY EMBEREK NEM SZÜLETNEK NAGYNAK, DE AZZÁ LESZNEK.

Kedves Nia!

Engedd meg, hogy mielőtt belemélyednék itt a legapróbb részletekbe, hivatalosan is üdvözöljelek az oldalon és téged is ellássalak életem legjobb, leghasznosabb - amúgy nem Very Happy - jókívánságaival az oldalon eltöltött, remélhetőleg hosszú karrieredet illetően. Bízok abban, hogy sokáig közöttünk leszel, és ha már közéjük érkeztél - noha tudom a csoportod talán mást mutat - gyönyörű pályafutásod lesz az oroszok körében. Sok-sok izgalmakban gazdag játékot és remek játékostársakat kívánok neked, remélem a létező leggyorsabban befogsz illeszkedni szerény kis körünkbe.  :bounce:  :füty:
Most pedig, mielőtt szem forgatva rám csapnád a laptopod vagy lekapcsolnád a monitorodat Suspect  - fogalmam sincs, hogy mi előtt szoktál ücsörögni -, mondván mi ez a hosszú szentbeszéd, szerintem lépjünk is tovább, különben mi marad a végére? Very Happy

Az arc. Tudom, a karakter maga is Bianca Lawsonnal volt hirdetve, ezért is szeretnék veled két felreppenő gondolatot megosztani. Komolyan emelem kalapomat, amiért megtartottad őt. Manapság emberek százait tudnám hadi sorba állítani magam előtt, akiknek mindig van valami problémája egy adott keresettel. "Jaaaj, tetszik a plot, de az arc nem..." "Kár, hogy nem lehet a pb-t cserélni." és akkor még nem beszéltünk a legrémesebb kategóriáról, akik szó szerint kikérik maguknak, ha a kereső nem engedi, hogy az arc le legyen cserélve mert ő azt szeretné, azzal képzelte el X-et és Y-nt. Bár nem tudom, hogy volt e valami eszmecsere erről a témáról a háttérben közöttetek, ennyire azért nem látok be a falak színfalak mögé, de nagyon örülök annak, hogy Bianca maradt! És a keresődnek is külön üzenem, hogy egy igazán gyönyörű, örökifjú hölgyeményt sikerült választani, akiről nem is gondolná az ember, hogy - tudom, nem illik egy nő korát emlegetni - bőven közelebb van már a negyvenhez, mint például a három x-hez  Suspect  :shock: Fogalmam sincs, hogy mi a titka, de a mai napig gyönyörű! Ezért se kérem számon rajtatok a csekély kort az avatar alanyhoz mérten. Nagyon kis sunyik vagytok Razz  :twisted:  A legjobb választás volt, nagy pacsi nektek.  :cheers:  :bounce:

Nagyon ötletesnek és egyedülállónak tartom azt, hogy egy afrikai törzset említesz az előtörténetedben.  :wee: Először bevallom neked, komolyan elgondolkoztam azon, hogy ebből mi fog kisülni? Hogy fogunk átutazni Olaszországba, vagy úgy alapjáraton olyan kontinensre, ahonnan ez a lány bekerülhetett a világ krémjébe? Egy dél-afrikai törzs szülöttjének lánya miként lesz beépített ügynök? Ezer kérdésem lett volna amit szívesen fel is tettem volna, de végül sikerült megértenem és jókora bólogatással tudomásul vettem, hogy végre valaki ezt is megmerte lépni Very Happy  :pand:
Úgy érzem, hogy kiléptél a szerepjátékosok komfortzónájából, ismeretlen területekre eveztél és azokat érintve alkottál meg egy karaktert. Nem egy egyszerű néger hölgyeményt írtál, vagy olyan módon hoztad be ezt a bizonyos "néger vonalat" a lány életében, mint azt a könyvekből, történelemkönyvekből a rabszolgatartás keretein belül ismerhettük. Te komolyan utánagondoltál annak, hogy mit lehet kihozni a bőrszínből, mit lehet mögé tenni jelentésként és történetként, hogyan lehet felépíteni úgy egy személyt, hogy az kicsit más legyen mint a többi. Számomra itt rejlik Nia igazi ereje és különlegessége!  Cool  

Róma címszavas résznél kifejezetten tetszik, hogy a félvérséggel járó hátrányokat megemlíted. Azt, hogy miért nem fogadtak be a feketék, vagy éppen a fehérek. Ez sajnos mind a mai napig így van és szerintem így is lesz, míg Világ a Világ. Az emberiség rasszista, csak a saját nemzetét, sajátjával megfelelő szemformát, bőrszínt fogadja el. Ha már sötétebb az egyik nálad akkor az a baj, ha pedig fehérebb akkor az. Vágott a szeme? Hozzá se szóljunk, rá se nézzünk. És ennél csak még rosszabb helyzetük van a félvéreknek, akiket tényleg úgy és onnan, olyan módszerekkel utálnak ki amit épp csak nem szégyellnek.

Rengeteg olyan kérdést és témát hozol fel a lapodban, amivel külön-külön megérné hosszabb ideig foglalkozni, és komolyan mondom meg is tenném, de tudom, jelen állás szerint nem ez a cél, sokkal inkább az, hogy utadra engedjelek végre, nemde? Very Happy 🇧🇱  Összességében még annyit tennék hozzá, hogy egy nagyon ötletes, nagyon komoly lapot kaptunk tőled tele lehetőségekkel, kibontatlan de jól kijátszható és értékes, érdekes témával.
Nem is szaporítom tovább a szót, gratulálok  Niahoz! Nincs is más hátra mint lefoglalni a kötelezőket és belevetni magad a játékba. :boh:

Nagyon jó szórakozást és időtöltést kívánok neked!  :bummy:  

Vissza az elejére Go down
 
Nia V. Jayde
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Stivali Italiani :: Law & Justice-
Ugrás: