Matteo & Karen

Stivali Italiani

Üdvözlünk titeket Olaszországban, a maffia főhazájában. Oldalunk fórum alapú szerepjáték, szeretettel várunk minden erre tévedőt!
 

Share | 
 

 Matteo & Karen

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 


avatar
Law & Justice
Age :
33
Tartózkodási hely :
Firenze
Hozzászólások száma :
27
Csoport :
Fegyveres erők

stivali italiani
Témanyitás Matteo & Karen •• 7th November 2017, 19:05



Matteo & Karen


Finom palacsinta illatra kelek fel. Azonnal elvigyorodom. Matheo már megint korábban kelt. Milyen gyerek az ilyen? Őt aztán sosem kell kirángatnom az ágyból a miatt, hogy suliba kell mennie. Inkább fordítva szokott lenni… Nekem van a legjobb gyerekem. Kimászok az ágyból, majd csoszogva, kócosan indulok meg a konyha felé, ahol fiam már szolgálja is fel a reggelit.
-Fiam! A végén még letartoztatnak gyerek rabszolgatartásért. Ez az én feladatom lenne…Hmmm ez ismételten iszonyatosan finom lett.-Harapok bele az egyik palacsintába, majd a kávéval a kezemben foglalok helyet.
A kis reggeli rutinunkat a telefonom csörgése zavarja meg. Mivel a munkából hívnak, így természetes, hogy felveszem. Egy rövid beszélgetés után már ki is nyomom és fiam felé fordulok.
-Két perced van! Mennem kell, de előbb eldoblak a suliba, szóval iparkodj.-Szerencsére fiam szeret pontos lenni, sőt általában még ő szokott rám várni.
A motorsisakkal a kezünkbe megyünk ki. Csak miután felvette a sisakot indítom el a motort és gurulok ki az utcára. Hamar ott vagyunk az iskolában. A szokásos búcsúzkodás, rosszalló női tekintet és már megyek is tovább.
A bontó felé veszem az irányt. Meglepő módon egy hullát talált az egyik dolgozó a roncsok között. Mondjuk sok nem maradt az emberből, de sokunkat kihívták a helyszínre. Odaérve leszállok a motoromról, leveszem a bukósisakot, majd már köszönök is a többieknek és a hullához sétálok.
-Te jó ég! Hát tényleg nem maradt sok belőle. Őt aztán jól elintézték. És ez az üde illat. Itt lehet már egy ideje.-

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar
Law & Justice
Age :
35
Tartózkodási hely :
Firenze
Hozzászólások száma :
32
Csoport :
Fegyveres erők

stivali italiani
Témanyitás Re: Matteo & Karen •• 9th November 2017, 12:20


„Who's hands are red from your blood?”

Kibaszás. Az egész egy kicseszett nagy kibaszás. A bontó a kurva RussGed felségterülete. Ezt a hülye is tudja, csak éppen fikcarnyi bizonyítékunk nincs ellenük. A kibaszott Fredric Roffe pedig az Ő emberük, de persze nekünk erről sincs plecsnis papírunk, különben már sittre vágtam volna a bandájával együtt. Börtöntetkot varratnának, nem az idegeimre cérnaszálat.
Mély sóhajjal lépek ki a Ford vezetőülése mögül. Mázlim, hogy idefelé egyszer sem fulladt le a  dög, pedig lehet nem is lett volna baj, ha később érek ide.
Kurvaéletbe. Cigire kapok, az ajtónak dőlök, még van időm, úgysem tudok meg semmit.
Agyamban ezer kérdés kattog. Miért nem tüntették el a holttestet? Hiszen mit nekik egy kikurt hullával több vagy kevesebb? Idegbeteg leszek.
Nem akarok semelyik maffia ügyébe belefolyni, de mégis kihívtak minket egy faszom darabolós esethez.
Lustán tüdőzőm le a füstöt. Minek vagyunk itt? Területféltés? Miért kell egy holttestet vizsgálgatnunk, amikor szinte biztos, hogy leszámolás történt.
Krueger emberei méregetik a helyszínelő kollégákat, engem. Kurta, kemény mosolyuk jelzi, hogy pontosan tudják mi történt, de elmondani akkor sem fogják, ha itt pusztulok bele. Simán lehet, hogy ők végezték ki a mukit és most elkenik, hogy majd mi szívjunk vele.
Amúgy is ideges vagyok, a Bontó nem a kedvenc helyem, letten én már itt késsel roncshoz szorítva, hogy a számat is tudjam tartani. Miért is nem pénzzel tömik ki a zsebem? Na mert mondjuk azzal semmire nem mennének?!
Összehúzom magamon a ballonkabátot.
Hát mit ne mondjak? Ezer másik helyen lennék szívesebben. Tőlem 150 méterre fékez be a motorral a nyomozó iroda egyik lelkes kolléganője, felém sem pillant, sürgetőbb dolga lévén. Megcsodálom macskatermetét, majd mélyet sóhajtok. Rég voltam nővel, nem hiszem, hogy most kéne ezen agyalnom.
A nőt csak felületesen ismerem, a melójában jó, amennyire én tudom egyedül neveli a kölykét, jó neki az enyémet is a volt nejem.
Madre… utána indulok, magam elé dobom a csikket, hogy eltáncoltassam rajta a cipőm orrának alsó részét.
Krueger elém siet, tisztelet tudóan kezet nyújt, nincs ebben semmi más, mint jelzés, hogy látja itt vagyok… Kurvaanyád. Mosolya egy ragadozóé, egy gyilkosé.
Kézrázása erős, jellegzetes, ropogtatós, viszonzom, pedig nekem ma nincs kedvem farokémeregtni.
- Mesélj! – kérem csendesen, miközben a hulla felé sétálok, szavait úgy intézi, hogy a megjelent nyomozókolléga is pontosan hallja, lévén a színdarab nekünk szól.
A helyszínelő csattog a kamerával, tényeket közöl, de elhallgat.
- Reggel találtunk rá, ráesett egy roncs, lehetne baleset is, de hátul valaki golyót eresztett a kutyáim fejébe is. Két szép rottweilerem bánja, hogy ezek a csövesek itt osszák el a drogot. – morogja kelletlenül, azt elhiszem, hogy a kutyákat sajnálja, de nem kétlem, hogy Ő maga lőtte le őket.
- Karen Vega. – intek a nő felé, majd onnan Kruegerre. Celebrálok egy bemutatást.
- Signore Fredric Krueger, a bontó tulajdonosa. – vércse mosolyt villant a nőre. Míg ők lemérik kinek nagyobb az egója, a hulla körül járok indiántáncot.
Valóban ráesett egy roncs, de előtte valaki levágta a jobb csuklóját és kicsit a nyakát is megmetszette. Spontán kivégezték, az nem kizárt, hogy elfajult egy megbeszélés.
A férfi feje a nyakán fityeg, vérbe száradva. 40 körüli ázsiai, alacsony termet, nem is túl masszív. Biztos vagyok benne, hogy a ruhája alatt tetoválásokat találnék. Ergo a muki a Yakuza emberre. Akkor azért vagyunk itt, mert a faszom Russged nem akar összetűzésbe kerülni  Yakával, a hullával mégis el kell számolni.
A vér szaga betölti a teret, édesen ragad a szájpadlásomra, mégis kerülget a hányinger. Gumikesztyűért csettintek, pontosan tudják, hogy mit akartam.
- Járt már itt máskor is? - a kérdésem Roffe felé szól. Karen felé pillantok, érdekelne mit szűr le így első látásra. A férfi kezére mutatok, jelzem, hogy szeretném megtudni, hol a kézfeje? Mert azt nem látom.
- Nem lakom itt, nem tudom, hogy kik járnak be, ez nem egy lakótömb. Éjszaka lezárjuk, kiengedjük a kutyákat. Kocsit nem adott még el itt, azt mondják az embereim. - vállat ránt, a nőt méregeti, nem megdöbbent és nem is ideges. Látott ezer hullát, többet maga készített elő számunkra. Talán egyszer lelünk valami bizonyítékot.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar
Law & Justice
Age :
33
Tartózkodási hely :
Firenze
Hozzászólások száma :
27
Csoport :
Fegyveres erők

stivali italiani
Témanyitás Re: Matteo & Karen •• 9th November 2017, 20:02



Matteo & Karen


Akárhányszor kapok egy hívást arról, hogy hullát találtak imádkozom azért, hogy ne egy fiatal gyerek legyen az. Sajnos már volt rá példa, hogy egy még kölyöknek számító testet találtunk a kukában, a folyóban, vagy csak egy lakásban.
Így mikor most megláttam a testét valahol fel is lélegeztem, még ha ez kicsit gonoszul is hangzik. Természetesen az én agyam is azonnal elkezd kattogni azon, hogy vajon mi is történhetett. Lehet, hogy a fickó köpött, vagy rosszul végezte a munkáját, vagy egyszerűen csak rosszkor volt rossz helyen. Valahol örülök annak, hogy sok mindent nem tudok arról, hogy mi folyik a másik oldalon.
Ahogy kollégánk mellém ér biccentek felé, majd hallgatom a fickó beszámolóját. Kutyákról eddig nem volt szó. Szegények… Még a végén jobban megsajnálom őket, mint ezt a fickót. Kezemet nyújtom a fickó felé bemutatkozásképpen, majd ismét a hullára pillantok.
-A kutyákat megvizsgálta már valaki?-Nézek először a tulajra, majd a munkatársaimra, de nem igen kapok választ tőlük.
-Azt mondta, hogy golyót eresztettek beléjük. Esetleg ki kéne halászni szegényekből és megvizsgálni, hogy mégis milyen fegyverről van szó… Láthatóan ez a fickó nem kapott golyót. Gondolom előbb vágták le a kezét és csak utána a nyakát. Nagyon rossz fát tehetett a tűzre.-A szavaimra ketten meg is indulnak megkeresni a kutyák tetemeit, hogy megvizsgálják a lövési sebeket, megkeressék a golyókat. Bár nagy eséllyel így sem lesz könnyebb megtalálni a tettest, aki ezt tette nem ostoba… Bár én máshogy tűntettem volna el a hullát…. Hacsak nem akarták direkt, hogy megtaláljuk.
-Nekem valami nem tetszik. Ennél ügyesebben szokták eltűntetni a hullákat. Ha jól látom a körülötte lévő roncsok nem véresek, szóval a helyszínt csak szemétlerakónak használták.-Jobban szeretek hangosan gondolkodni, így lehet valakinek is eszébe jut valami róla, vagy csak kijavítanak, hisz én sem vagyok tökéletes.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar
Law & Justice
Age :
35
Tartózkodási hely :
Firenze
Hozzászólások száma :
32
Csoport :
Fegyveres erők

stivali italiani
Témanyitás Re: Matteo & Karen •• 11th November 2017, 16:29


„Who's hands are red from your blood?”
Néha kifejezetten gyűlölök zsaru lenni, amikor ilyen szaros esetekhez hívnak ki, ahol hullák hevernek szerte a világban. A gyilkosság bűn, hogy bassza meg. Lassan a pokol a földre nyitja kapuját, már nem is kell ide több gonosz, mi vagyunk azok, a bűnt magunkkal hozzuk. Aljas nép az ember, szívesen öl, kedvtelésből, mert a problémákat könnyebb így megoldani. Eltusolni dolgokat. Kurva Firenze, erről híres. Emberek jönnek, mennek, eltűnnek. Mióta itt élek, tudom, hogy a faszom oroszok urai a környéknek, hogy a többiek a lábukat be nem teszik, vagy ha igen, hát ez a vége. Gyilkosság.
Szeretnék az ügyemen dolgozni, a sorozatgyilkos után nyomozni, részleteken manőverezni, részleteket összetenni. Ez lenne nekem való és nem ez a rohadt hazug jópofizás.
Krueger nem a barátom, veszélyes kutya, a saját ura. Kiszámíthatatlanabb, mintha bárki ebe lenne, ettől olyan rohadt magabiztos, hogy nem kötik láncra, senki csuklóján nem feszül a póráza. Sosem akarnám összerúgni a port vele, a végén én is itt végezném, valamelyik roncs belsejében, esetleg élve rohadni el. Ismerem a módszereiket, találtunk már hullát csomagtartóban, aki kapart kifelé. Nem volt könnyű a helyzete, én ezt elkerülném.
Bólintok, ahogy a nő elküldi az embereket kutyatetemet vizsgálni, Roffe okos ember, az ajkára sikló mosoly jelzi, hogy erre fel vannak készülve, az sem lepne meg, ha már kihalászták volna belőle az ólmot és tálcán dobná elénk.
A bontós felköhint a nyomozónő szavaira.
- Nem arra céloz, hogy el akartuk a hullát tüntetni, akkor magunk nem lennének itt, az én emberem jelentette be a hullát. Ha el akarták volna tüntetni, biztosan nem hozzám dobják be. - arca komolyra vált, méregeti a nőt, vagy azon agyal, hogy megbassza, vagy azon, hogy agyon. Annyira tisztességes Ő, mint a sátán küldönce.
- Van esetleg valaki, aki bajba akarta volna keverni? - fel sem pillantok az ürgére, miközben a hulla zsebeiben kotorászok, hogy ellenőrizzem vannak-e papírjai, ami esetleg a nevét megmondaná nekünk.
- Valaki, aki a figyelmet ide terelné? - persze tudom, hogy hamis választ fogok kapni, pontosan tudja, hogy miért van itt a férfi, ahogy azt is, hogy ki ő. De erről nekünk nem fog dalolni, másnak sem, minden információja félrevezető lesz, de kötelesek vagyunk a kérdéseket feltenni neki.
- Haragosak? Senki nem hallott semmit? Nincs éjszakai porta? - tekintetem a nőre siklik, kihúzok a muki zsebéből egy pénztárcát, belelapozok, megtudom a hulla nevét, lakcímét, azt is, hogy jogsija van. Csak fél keze nincs. Mire valakinek egy fél kéz? Gyűjtő? Manapság, már semmi sem kizárt. A sorozatgyilkosom belső szerveket gyűjt, miért lenne ez más?
Felmutatom a talált tárgyakat a nőnek, előszedek még egy kést, a combjára erősített tartóból, egy tanto. Szóval hivatásos.
- Gondolja nyomozó, hogy nekem szólna ez a kegyetlen üzenet? - a faszom bontós komoly arcot vág, mintha meg lenne lepve, hogy ilyen feltételezek. Hát kérlek, csak nem gondolhatom komolyan, ő tisztességes, mint a ma született kiskakas.  
A nő mellé lépked, bűvkörébe vonja, jaaaj de ismerem ezt én.
- Maga mit gondol? Lehet, hogy én vagyok a következő áldozat? Esetleg védelmet kéne kérnem? A magáét lehet? - kifújom a levegőt, átadom a tantot és a pénztárcát egy helyszínelőnek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar
Law & Justice
Age :
33
Tartózkodási hely :
Firenze
Hozzászólások száma :
27
Csoport :
Fegyveres erők

stivali italiani
Témanyitás Re: Matteo & Karen •• 12th November 2017, 21:06



Matteo & Karen


Sokszor nem könnyű a szemtanúkkal, érintettekkel együttműködni. Sokszor attól félnek, hogy a végén ők is bajba kerülne, így igazi felüdülés, mikor az érintett illető nagyon is együttműködik a nyomozásban. Ilyenkor hamar le is tudunk zárni egy ügyet, de ez nem lesz ilyen sajnos.
Összeráncolom homlokom szavaira, majd próbálom megismételni magamban szavait. Ez mégis hogy jött ide?
-Az alkalmazottját kikérdezték már? Hogy talált rá, mikor érkezett? Hogy vette észre?... Illetve pont ezért említettem meg, hogy ennél ügyesebbek szoktak lenni. Valami oka kellett lennie annak, hogy ezt csinálták. Mintha csak üzenni szeretnének nekünk, csak kérdés, hogy mit?-Érzem magamon a fickó tekintetét, de hidegen hagy engem. Ő számomra csak egy szemtanú jelölt, egy kikérdezendő emberke. Utálom az ilyen fickókat, így ahogy közelebb lép hozzám én már hátrálok is.
-Nos ismeri ezt a fickót? Esetleg közeli hozzátartozója, barátja? Mert ha nem, nem hiszem, hogy okunk lenne feltételezni azt, hogy Önt akarták ezzel fenyegetni. Szerintem semmi köze magához ennek a dolognak. Csak kellett egy hely. Az mondjuk tény furcsa, hogy pont a bontót választották, de nem hiszem, hogy maga miatt.-Mosolyodom el a végére. Igen meg kell próbálni jó pofizni, akkor talán többet csiripelnek.
Közben persze a kollégámra is figyelek. Lehet, hogy rosszul végezte a munkáját, vagy nem is akarta elvégezni, talán ki szerettet volna lépni… Csakhogy az ilyen munkából nem lehet büntetlenül kilépni.
-Minden infót ki kellene deríteni erről a fickóról akkor már közelebb kerülnénk a megoldáshoz. Lehet azt a kezét vágták le, amivel ügyesebb volt. Aztán hagyták szenvedni még egy kicsit, elvágták a torkát, megvárták míg elvérzik és ide hozták…. Körbe néztek már, hogy találtak e idegen kerék nyomokat? Azt mondta Mr. Krueger, hogy hátul ölték meg az ebeket. Talán ott jöttek be… Kint is körbe kellene szimatolni valami nyomot biztosan hagytak maguk után. Kerék, cipő… bármi.-Nézek körbe, de úgy látom minden elfoglalt.
-Megnézzük mi?-Nézek kollégámra. A hullával sokat nem tudunk mit csinálni. Ha ő még végig akarja nézni a testet hajrá, de van ehhez külön emberünk is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar
Law & Justice
Age :
35
Tartózkodási hely :
Firenze
Hozzászólások száma :
32
Csoport :
Fegyveres erők

stivali italiani
Témanyitás Re: Matteo & Karen •• 14th November 2017, 15:45


„Who's hands are red from your blood?”
Mély sóhajjal tudatosítom magamba, hogy nem lesz ma sem könnyű menetünk, nem fognak előre mozdítani itt minket, még az sem céljuk, hogy bármerre is haladjunk. A kurva hulla egy hír, egy közlés, egy amolyan bemutató tárgy, hogy valami történik, valami, amihez nem tudunk hozzá sem nyúlni. Ha a Geduska területén hullához hívnak, akkor nagyobb ügy van a háttérben. Mélyet sóhajtok, hogy ezt konstatálom magamban is.
Kureger közben a nyomozónő felé fordul pillantása élére tűzi, megreszt egy enyhe gúnymosolyt, amit jól lehet nem is annak szán.
- Pontosan így találtak rá, csak nem gondolja, hogy elmozdítottunk bármit is? A bejelentés előtt pontosan egy perccel, míg telefont vett elő és tárcsázott, olyan 5-7 perccel előbb a kutyák nem fogadták az emberem, ezért körútra indult, hogy mi lehet velük, előbb talált a hullára, aztán a dögökre. – megint elmosolyodik és közelebb sétál a nőhöz, a hulla nem, hogy nem hatja meg, de még csak nem is gyakorol hatást rá, tuti többet látott, mint mi. Próbálok rájönni miben hazudik, valószínűleg csak a lényeget hallgatja el, alapvetően nem hazudik.
- Hát ezt maguknak kell kideríteni, ha tudnám mi az üzenet, boldog lennék. – naná, mert valószínű első körben neki üzennek ezzel, hogy kussoljon be valamiről és Ő meg is fogja tenni. Kibaszott Kazakov előbb lett értesítve, mint mi, már bőven elugatta, hogy mi a teendő, valószínűleg az ő utasítása az is, hogy minket hívjanak ki.
- Igen, a nagyapám, szemmel látható, nem? – felhörrenek kutatás közben. Faszt szopózik, kötelező kérdések baszki.
- Nem, nem ismerem a néhait, az embereim sem, teljesen idegen.- helyesbít, talán mégsem a nagyapja.
Nem értek egyet a csajjal, ez az üzenet pontosan a bontósnak szól, csak azt hitték, hogy elrejti a picsába, ehelyett kihívtak minket, ami azt jelenti, hogy aki a hullát ide szállította nem lesz boldog, hogy belevonták a hatóságokat. Ennek a faszinak a telephelyén senki nem pakolászik egy hajgumit sem le a tudta nélkül, nemhogy egy hullát.
- Gondolom kamerafelvételek nincsenek, esetleg egyéb szem és fültanú? Volt kiabálás, veszekedés, autók? Éjszaka őrzi valaki a telepet? – felállok a hulla mellől, nem vagyok boldog, hogy itt vagyunk, ez egy újabb szaros zsákutca, semmit nem fogunk tudni kideríteni.
Biccentek, hogy húzzunk kifelé, de kötve hiszem, hogy lesznek nyomok.
- A hullát nem vonszolták, valamivel ide szállították, feltételezem, hogy autóval…- de amennyi itt a keréknyom.
A muki felém fordul, pillantása megüzeni, hgy milliónyi kérdésemre nem lesz válasz,mert ő maga nem akar nekem adni, hogy rohadna el élve, eltemetve legalább.
- Sajnos a kameráinkat nem működnek, eddig nem volt szükség rájuk, a kutyák elvégezték a dolgukat. – újra a nő felé pillant. – Nézze ez egy bontó, napi 2-3 autót is hoznak jobb napokon, vagy esetleg alkatrészeket keresnek, megfordul pár ember, kereskedők, kisebbek és nagyobbak, hogy bontott alkatrészt keressenek, autóval járnak, nem repülővel, keréknyomot fog találni minden irányból de persze én hátul nem vizsgáltam meg a nyomokat, azt gondolom ez a maguk dolga. – széttárt karokkal jelzi, hogy lelépne.
- Köszönjük Segnore Roffe, lenne szívesen a következő 48 órában nem hagyni el a várost hogy további kérdésekkel ~zaklathassuk~  fordulhassunk Önhöz és az embereihez. – formalitás, ismeri mindent. Vittük is már be, ezért, azért, hallgattuk ki nem egyszer. A kis füzetembe felírom annak a nevét, akit be kell hívnunk majd kihallgatásra és ellépek a férfi mellől, hogy a nő mellé lépve, elinduljak a dögök irányába.
- Biztos vagyok benne, hogy feleslegesen koptatjuk a lábunkat, ez a faszi ravaszabb az ördögnél, ha voltak is nyomok, már ők rég üldözik a gyilkosokat, ha jól sejtem pár nap múlva előköpi őket az Arno, vagy végleg eltűnnek. – panaszos a sóhajom. Kurva maffia.
A két kivégzett kutya az oldalán fekszik, a helyszínelő kolléga éppen sztárt csinál belőlük a gépével, az egyiknek lóg a nyelve, mindkettőnek üveges a szeme, egy nekromanta sem kelthetné őket életre. Körbe sétálok, lábnyomok után kutat a tekintetem, de napok óta nem esett, a föld száraz, itt aztán maximum ördögszekeret lehet találni.
- Rohadt maffia, hatékonyabbak, mint a titkosszolgálat. - kezemen még gumikesztyű, lassan műthetnék is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar
Law & Justice
Age :
33
Tartózkodási hely :
Firenze
Hozzászólások száma :
27
Csoport :
Fegyveres erők

stivali italiani
Témanyitás Re: Matteo & Karen •• 21st November 2017, 23:22



Matteo & Karen


Nagyon is úgy érzem, hogy ezt a fickót hosszú távon nem fogom tudni elviselni, pedig muszáj leszek, mivel ő a bont tulaja. Biztosan nem utoljára fogok vele cseverészni a gyilkosság miatt.
-Természetesen nem erre akartam célozni. Csak azt szerettem volna megtudni, hogy esetleg volt e rajta valami roncs és amikor felemelték azt észre vették a hullát… De köszönjük a válaszait.-Bár sokat nem érnek, de a semminél jobbak. A csipkelődéseire inkább nem figyelek fel. Nem veszem magamra, nem szokásom az ilyeneket. Egyszerűen nem veszek tudomást róla azt kész.
-Gondolom azért estére bezárják a kapukat. Ide felé jövet nem láttam rajtuk, hogy megrongálták volna és gondolom a kutyák oda rohantak volna… Ha csak nem vonszolták el, de nem hiszem, hogy ezzel fáradoztak volna.-A szavaim ahogy az előbb is inkább a kollégáimnak szól… Ha én öltem volna meg a kutyákat nem foglalkoznék velük… Szóval engem nagyon is izgat az a dolog, hogy hátul vannak. Aztán ki tudja lehet, hogy valami kezdő gyilkosról van szó, aki összekapott a haverjával és nem ismeri a környéket.
-Köszönjük szépen a segítségét.-Én többet egyelőre nem szeretnék kérdezni tőle. Majd megteszi más. Engem inkább a nyomok izgatnak.
-Azért nem árt körül nézni. Ki tudja. Lehet mégsem olyan ügyesek és maguk mögött hagytak egy olyan nyomot, amire nem gondoltak.-Rántom meg a vállam. Ők is csak emberek, igaz profik, de nem tökéletesek. Hibázhatnak, és nekünk ezt a gyengepontot kell megtalálnunk.
-Szegény kutyák.-Sóhajtok én is egyet, majd közelebbről is meglesem őket. Elég pontosak a lövések. Közelről ölhették meg őket. Felállok és a kerítés környékét kezdem el szemügyre venni.
-Ők sem tökéletesek. Megtaláljuk a hibát. Bízz benne.-Mosolyodom el, majd tovább kutatok.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar
Law & Justice
Age :
35
Tartózkodási hely :
Firenze
Hozzászólások száma :
32
Csoport :
Fegyveres erők

stivali italiani
Témanyitás Re: Matteo & Karen •• 24th November 2017, 14:48


„Who's hands are red from your blood?”
Az igazság az, hogy a kis köcsöggel nem jutunk semmire sem, nem vagyok meglepve. Igazából az lenne a különös, ha segítőkész lenne, akkor gyanúsabban méregetném. Faszom sem tudja, hogy mit szeretne, ahogy azt sem, hogy mi a francot keresünk mi itt? Semmire nem fogunk jutni, nem névtelen a hulla, talán lesznek hozzátartózok is, akik elsiratják, akik majd elmondják, hogy mennyire jó ember volt a néhai. Virágot szórnak a sírjára, balbalbla. Holott a temetés annak fontos, aki itt marad, a hátrahagyottaknak,azoknak, akiknek a lelke még nem nyugszik meg. Hiszek benne, hogy a ferdeszemű egy eltávozott lélek, ő már nem bolyong.
A szarházi vállat ránt a csaj kérdéseire, immár szerinte kifejtette, amit akar, szerintem meg szart sem mondott, de tudom, hogy nem is fog, nem lenne jellemző.
Az orosz maffia embere nem fog nekünk megnyílni és segítséget sem kérni tőlünk, ahogy elmondani sem, hogy miért van itt a hulla.
- Mindig nagyon szívesen segítem a hatóság munkáját. – mosoly olyan tenyérbe mászó, hogy nekem fordul fel a gyomrom, pedig a nővel smuzól jelenleg és nem velem. Velem, amúgy sem szokott, nem vagyok az esete.
Intek, hogy távozhat a bús picsába, menjen és boldogítson valaki mást, akihez jobban húz a szíve.
Ellépünk. Biccentek a nő szavaira.
- Lehet, hogy feltérképezték a helyet, hátulról jöttek, likvidálták a kutyákat és szabad volt a pálya. – franc sem tudja, én itt soha semmit sem tudok már.
Krueger távozik, hogy a vallomását tollba mondja, gondolom, unja nagyon a társaságunkat, nem vagyunk túl izgalmasak, a nő sem csapott le rá.
- Attól félek, hogy itt minden félre vezetés. Ez a hely a kurva maffia egyik telephelye, szerintem lófaszt sem fogunk itt találni. – felsóhajtok nagy fájdalmamban, de persze engem is izgat, hogy mit fogunk itt találni. Várhatóan faszom semmit.
Lecövekelünk a kutyák holtteste mellette, leguggolok, szemrevételezem. Üveges szemmel csak az egyik tekint a semmibe, de már dermedtek, az éjszaka elején lőtték ki a lelküket…. A golyó ütötte lyuk elég precíz és pontos.
- Jól van, hiszek neked. – elnevetem magam, nem túl boldogan, inkább csak lemondóan. A kerítés mellé sétálok, ujjaimmal érintem, a sérülés mentes fémet. Nem itt jöttek be, csak a kutyákat csalták ide.
Csenevész lábnyomok simulnak odakint a talajhoz, ugyanúgy lehet a gyilkosé, mint bárki másé.
- Korán reggel van, majd éhen halok, és már vérszagú a nyelvem, pedig nem is nyaltam bele. – vigyázok, hogy gumikesztyűs kezem ne kenjem a nadrágomba, némi vér szárad rajta a hulláról.
- Kurva szemét lerakat ez a hely. – találtunk már itt hullát az elmúlt évben legalább egyszer. Délután meg a kislányomért kell mennem, balett-előadása lesz. A helyszínelő kolléga éppen a kutyák portfólióján dolgozik, nekem meg adhatna egy kávét, de erőset és most.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar
Law & Justice
Age :
33
Tartózkodási hely :
Firenze
Hozzászólások száma :
27
Csoport :
Fegyveres erők

stivali italiani
Témanyitás Re: Matteo & Karen •• 11th December 2017, 23:30



Matteo & Karen


Láthatóan Matteo egyáltalán nem élvezi ezt a napot. Persze én sem látom örömöm egy hulla nézegetésében, de mégis csak ez a munkám, amit viszont nagyon is szeretek, még ha kicsit morbid is az egész. Persze nem vagyok ostoba. Tudom, hogy nem fogjuk megváltani a világot, így azt is, hogy biztosan nem fogjuk megtudni a mai napon, hogy mi is történt. Majd ha minden nyomot kivizsgáltak talán jutunk valamire, de az is lehet, hogy Matteonak lesz igaza és zsákutcába kerülünk.
-Ne légy ennyire negatív. Nem vagyunk ostobák. Egy csomó ügyet megoldottunk már. Ez is menni fog.-Kacsintok rá bíztatóan. Igaz nem ismerem az összes munkáját, de úgy hallottam jó nyomozó. Szóval csak bízni kell magában és a kollégák tehetságáben. A maffia nem egy tökéletes szervezet. Ők is vétenek hibák… És itt is van az egyik.
Ahogy a kerítést figyelem megakad a tekintetem valami apró dolgon. Valakinek a ruhája bele akadhatott a drótba. Előveszek egy zacskót a zsebemből, majd azon keresztül fogom meg az aprócska kis anyagot. Széles vigyorral képemen pillantok Matteora.
-Látod! Máris egy újabb nyom. Ezzel sokat léphetünk előre. Nos azt hiszem itt végeztünk is. Leadom ezt a kollégáknak utána nincs kedved elmenni enni valamit? Elég morcos a hangulatot. Hátha a teli pocak segít szebbnek látni a világot.-Én nem szeretek elmélyülni a rossz dolgokba. Persze nem azt mondom, hogy nincsenek rossz napjaim, mikor csak beteszek otthon egy filmet és zabálom a csokikat, de igyekszem hamar túltenni magam ezen. Lehet, ha eszik valamit tényleg jobb lesz a hangulata, hisz köztudott, hogy a pasik imádják a hasukat.
A talált kincset átadom az egyik kollégának, majd Matteo mellé lépek.
-Nah megyünk? Van kedved a motorommal jönni?-Utána úgy is vissza hoznám őt ide a kocsija miatt, bár tény én még arra a pár órára sem hagynám itt a motorom.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar
Law & Justice
Age :
35
Tartózkodási hely :
Firenze
Hozzászólások száma :
32
Csoport :
Fegyveres erők

stivali italiani
Témanyitás Re: Matteo & Karen •• 18th December 2017, 09:53


„Who's hands are red from your blood?”
Kurvára elegem van, hogy megint egy ilyen szarsághoz hívnak ki, egy olyan eset, amihez semmi közöm és mellesleg nem is lesz. A maffia területén belül nyomni, olyan, mint hullának a homlokcsók, nem fog tőle semmivel sem jobban aludni. Igazából faszkivan, hogy itt kell lennem. Bírom Karen naivságát, sőt az optimizmusa is irigylésre méltó, kár, hogy öregnek érzem magam ehhez. Rettegek, hogy elúszunk a világgal, hogy a fekete fellegek, amik körül ölelnek, valami nagyobbat hivatottak elő készíteni. Összeesküvés elméletet tombol az elmémben, érzem, hogy valami készülőben, csak nem tudom megfogni. Zakatol az elmémben a kérdések tömkelege, amit feltennék Kruegerne, de minek? Majd behívjuk egy kihallgatásra, ott neki szegezzük, azt, amit tudni óhajtunk. Ő meg addig leegyezteti a kibaszott Kazakovval, hogy mit hazudjon a szemünkbe. Sors iróniája.
Elmosolyodok Karen bizakodásán, noha nem hiszek benne, de már menekülnék innen, egyszerűen nincs oka itt lennünk, hatezer fénykép készül a helyszínről, semmi nem fogja elkerülni a figyelmünket, és mellesleg nem hiszek benne, hogy egy ferde szemű gyilkosa fog előkerülni.
Figyelem, ahogy bezsebel egy ruhafoszlányt, nem félek, hogy túl közel kerülünk a tűzhöz. Faszkivan az egésszel, menekülnék, el innen. Kávé kell.
A bizonyítékot majd átadja a helyszínelő kollégáknak, besorolják, még az is lehet, hogy a halott mukié. A kutyák is hozhatnak végső soron valami megfejtést az ügyben, fel kell keresnek a kikurt alvezért, aki persze hivatalosan nem az, de lehet jobb lenne, ha Karen szimatolnák körbe. Majd a főnökség dönt erről.
- Máris kedvem van elhúzni innen, megvallom egy kávé barátságosabbá tenne, arról nem is beszélve, hogy a 0-s a vércsoportom, minél éhesebb vagyok annál emberevőbb.– játékosan rákacsintok a nőre és biccentek, hogy húzzuk el a belünket a tetthelyről.
Nem tudok szabadulni a hónapok óta tartó érzettől, hogy valami nagyon nincs rendben, talán csak a levegő rezgése, a korábban sötétedés az árnyak az éjszakában. Az a kaparó hang, a zúgó félelem, ami rám tőr és nem tudok szabadulni. Kicsit mintha túl sok lenne a köd, a homály. A rosszfiúk mindig előre tudják, hogy mi fog történni, az alvilágban jobb a sajtó, vagy a szájhagyomány, mint bárhol a világban, még a politikusokat is lekörözi, ez van.
Váltok pár szót a kint maradó kollégákkal, megesketem őket, hogy hívnak, amint jutnak valamire. Kedélyesen elköszönök Krugeretől, rákérdezek, hogy Segnore Sergievszkij mikor járt erre utoljára? Lesújtó nézést kapok és kitérő választ, elköszönök.
- Neeem, nem ülök motorra, de kocsival a nyomodban leszek. – megveregetem a nő vállát, nálam ez a dicséret, hogy nyomra lelt. Kocsiba pattanok, megvárom, hogy bukót húzzon, gázt adjon és elsöprünk a helyszínről.
Mivel ő van elől… khm… ő választ reggeliző helyet is, ez meg sosem zavart, csak legyen kávé. Sportosan vezet, spontán dönti el kit terel le éppen az útról, kicsit nekem arrogáns, de zsaru, mit várok tőle? Céltudatos és nőiesen makacs. Alakja összeforr a vasmacskáéval, lágyan dorombolnak míg alattam búg a kocsi. Milyen vagány már, nekem is motorral kéne járnom. Se. Jobba a biztonság, lőttek már rám, nem is egyszer, a kocsi jobban véd.
Mögé parkolok az kis étterem parkolójában, már javában éledezik a város, pedig hajnal van.
- És nekem ma még balettelőadásra kell mennem. – meg egy másik ügyben nyomoznom is kell, mellé a sorozatgyilkosságom egyhelyben topog, esküszöm, olyan, mintha nem lennének nyomok, mintha túl mutatna rajtunk, amit meg találunk, az nem lehet valóságos, mintha egy aknában tapogatóznék.
Megvárom, hogy leüljön, neveltek belém némi udvariasságot. Kávét rendelek és palacsintát, le az olasz kajákkal.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar
Law & Justice
Age :
33
Tartózkodási hely :
Firenze
Hozzászólások száma :
27
Csoport :
Fegyveres erők

stivali italiani
Témanyitás Re: Matteo & Karen •• 30th December 2017, 23:07



Matteo & Karen

Megmosolyogtat ahogy határozott nemet mond a motorra. A jelek szerint nem élvezi a vasmacskákat. No felőlem nem probléma. Talán jobb is, ha hozza az autót. Nem biztos, hogy szerencsés itt hagyni.
Könnyedén mozgok a motorommal, de nem vagyok túl merész. Nem vagyok az a fajta motoros, aki nem veszi figyelembe az autósokat, aki azt hiszi ő az úr. Van egy fiam, akit szeretek és akinek nem akarom elvenni az anyját. Nah meg ő is mögém szokott ülni, így megszoktam már, hogy óvatos legyek, de persze ez nem azt jelenti, hogy néha nem megyek kicsit gyorsabban a kelleténél.
Most nem sietek sehová, így a vezetést sem kapkodom el. Amint megérkezünk a kávézó közelébe keresek parkoló helyet magunknak. Mosollyal arcomon veszem le a bukósisakom és pillantok a kiszálló Matteora.
Jó lesz kicsit kikapcsolódni, még ha nem is egy esti bulizásról van szó. Én is be tudnék falni jó pár tányér kaját. Táskámat magamhoz veszem, ahogy sisakomat sem hagyom ki.
-Balett előadásra? Van egy lányod?... Most megleptél! Hány éves?-Csillan fel szemem a gyerek témára. Mindig is szerettem volna egy kislányt, akinek befonhatom a haját, akivel disney dalokat énekelhetünk. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne szeretném a fiamat. Ő a mindenem. Vele nem disney dalokat énekelgetek és nem is focizom, vele utazgatok, felfedezem a világot.
Egy köszönöm kíséretében foglalok helyet, majd áttanulmányozva az étlapot én is leadom a rendelésem. Egy nagy adag omlett és jó pár finom palacsinta. Mindig jó volt az étvágyam.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar
Law & Justice
Age :
35
Tartózkodási hely :
Firenze
Hozzászólások száma :
32
Csoport :
Fegyveres erők

stivali italiani
Témanyitás Re: Matteo & Karen •• 10th Január 2018, 11:48


„Who's hands are red from your blood?”
A helyzet az, hogy a nyomozások manapság sorra megakadnak, mintha valami tőlünk teljesen független erő dolgozna a közelünkben, lassan belenézek az X aktákba, hogy némi igazságot leljek odaátról. Úgy érzem minden hiába, elakaszt a jó érzés határa. Pedig esküszöm, hogy mindent bevetek, csak valahogy mostanában fontos lett a lányom is. Időt akarok vele tölteni, mert elfut az idő. Rettegek, hogy végül elfelejt, kiszeret belőlem, pedig bírja a fejem.
Előre engedem a nőt az étkezdébe, láthatóan senki nem fogja lepofozni.
Asztalhoz ülünk, átlapozom az étlapot, pedig sejtem, hogy palacsintát fogok enni, roppant olaszos, de imádom, ez van.
- Bizony. – elvigyorodom. Büszke vagyok rá, hogy van egy lányom, akkor is, ha néha felpofoznám, elég makacs, de sosem bántanám, akkor sem, ha éppen az idegeimen járja el a tangó minden lépését. Pedig szoktam vele mesét nézni, csak agyban nem vagyok jelen. Sajnálom, pedig jó lenne.
Haragszik rám, azt hiszi én hagytam el az anyját, kicsi még, nem érti, nem is kell még neki a csalódásról tanulnia.
- Amanda most lesz 7 éves, komoly ifjú hölgy, ide jár a Leonardoba, okos kislány. – hangom büszke, mesélős. Azt hittük, hogy egy gyerek majd összetart minket, hogy megmenti a házasságunk, nem tette. Sőt rontott is rajta, hiszen onnantól kezdve már nem tudtuk levezetni a feszültséget. Míg Amy kicsi volt, bébi, addig jól ment minden, a feleségem amiatt nem szeretkezett velem, hogy most szült, aztán azért, mert már nem kívánt, aztán,már el sem viselte az érintésem. Nincs ebben semmi rejtély, így mennek gallyra a kapcsolatok, valaki kiszeret valakiből, valaki tovább lép, a másik meg semmit nem lát belőle, csak, amikor már késő, amikor mindennek vége, már csak akkor. Persze, már nem tehetsz semmit, nem lehetsz senki, nincs mentőöv. Elváltok, elhagynak, egyedül maradsz, magányosan, úgy, hogy nincs közöd az élethez. Rettegsz, hogy nem lesz senkid. Azt mondják, annyi időt kell egyedül töltened, ami a duplája a kapcsolatodnak. Akkor én erősen szívok, mert 12 évet húztam le a volt nejemmel. 24 év magányosan, necces lenne. Remélem, a szex megvonásra nem vonatkozik.
- Van családod? – csak csevegek, ha akar mesélni róla megteszi, ha nem, akkor nem. A mellénk lépő pincérlánytól palacsintát rendelek és kávét tejjel.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar
Law & Justice
Age :
33
Tartózkodási hely :
Firenze
Hozzászólások száma :
27
Csoport :
Fegyveres erők

stivali italiani
Témanyitás Re: Matteo & Karen •• 22nd Január 2018, 22:02



Matteo & Karen

Mikor éppen nem dolgozom, akkor próbálok nem a munkámra, az esetemre gondolni, mert abba bele őrülnék. Persze van, mikor ez nem megy, nah meg most elvileg dolgozunk, de egy kis pihi nekünk sem árt. Most még úgy sem fogunk tudni több infót kideríteni. Várnunk kell. Különben is az élet túl rövid ahhoz, hogy állandóan a munkán gondolkozzunk.
Kiszélesedik a mosolyom, ahogy elkezd róla mesélni. Látszódik rajta, hogy mennyire örül neki és mennyire büszke. Nah igen én is az vagyok az én fiamra. Ő a világ legnagyobb ajándéka.
-Tényleg? A fiam is oda jár… És most, hogy mondott mesélt is valamit arról, hogy lesz valami műsor. Azt hiszem még be is segít… Tudod a zene indításban vagy éppen a fények mozgatásában. Eh nem tudom miben pontosan. Annyi mindent bevállal, hogy alig bírom követni.-Szélesedik ki mosolyom. Rajtam is láthatja a büszkeséget. Bár igaz Matheo nem egy nagy művész lélek, nincs túl szép hangja és a mozgása sem a legjobb, de egy igazi buzgó mócsing. Ahol tud ott segít.
-A fiam a családom. Idén töltötte be a tizenhármat. Imádom, egy igazi stréber. A rajzon, éneken, tesin kívül mindenben dicséretes, de ebből a háromból is csak négyese van és tudod miért? Mert olyan nagyon igyekszik, hogy a tanárok nem tudnak rosszabb jegyet adni neki…. Ami nagyon meglep az az, hogy még nem verték meg az osztálytársai. Tudom, most gonosz vagyok, de a strébereket nem szeretik… Egyszer mondjuk mesélte nekem azt, hogy majdnem megverték, de elkezdett nekik okoskodni és annyira meglepődtek, hogy inkább hagyták az egészet a francba.-Nevetek fel. Tudom lehet néha igen gonosz módon tudok beszélni róla, de vele is szinte vagyok. Ő már csak mosolyog ilyenkor, mert nagyon is jól tudja, hogy imádom és ha kell a karom adnám érte.
-Tudom, hogy fura kérdés, de esetleg elkísérhetlek az előadásra? Mondjuk a fiamért az exem fog menni, de örömmel megnézném az előadást.-Csillannak fel szemeim. Mindig is szerettem volna egy kislányt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar
Law & Justice
Age :
35
Tartózkodási hely :
Firenze
Hozzászólások száma :
32
Csoport :
Fegyveres erők

stivali italiani
Témanyitás Re: Matteo & Karen •• 7th Február 2018, 12:25


„Who's hands are red from your blood?”

Néha elmerengek rajta, hogy mennyi lehet még a nyugdíjig és mellé, hogy megélem-e? Nem lenne egyszerűbb mondjuk behasalni a maffiának? Több pénz állna a házhoz és mégis lehetne nyomozgatni. Kár, hogy erre alkatilag vagyok képtelen és az életben még megannyi dologra is.
Lássuk be férjnek is szar voltam, apának nem kéne elvérezni. Mégis simán megeshet, hogy ez fog történni, mindannak ellenére, hogy igyekszem Amanádnak jó szülője lenni. Néha visszaforgatnám az idő kerekét oda ahol elbukott a házasságom, hogy lássam, hol szúrtam el. Lehet az elején, pedig a megfelelő nőt vettem el, ezzel nem lehet vitába szállni.
Szerelemből házasodtam, a kislányom is ebből az indokból fogant, na meg a jó szexéből.  
Elnevetem magam a nő megjegyzésére.
- Nahát, kicsi a világ. Mondjuk nem lep meg, elég jó az oktatási rendszerűk, de nem is olcsó. – elhúzom a számat, nem neki szól, annak, hogy az összes pénzem elmegy arra, hogy a gyerek jó iskolába járjon, mert a feleségemnek ez a heppje. Neveljünk egy leendő ügyvédet, vagy orvost, mert zsaru az nem lehet, akkor sem, ha a gyerekek lenne rá affinitása. Követné a példám, mert neki még hős vagyok. Még. Majd elmúlik.
- Még van rá energiájuk. – jólesően kapom be az első falatot, megforgatom a nyelvemen, elégedetten állapítom meg, hogy jó döntés volt.
Karen pont azt érzi a gyerekével kapcsolatban, amit én. A fia a mindene és érte bármit megtenne, a büszkeség mosolyog csal a szemem köré. Vajon végig azok leszünk? Büszkék a gyerekeinkre? Értük csatába vonulnánk? Igen. Azt hiszem, igen, sőt.
Hallgatom, amit mesél, iszom egy kortyot és csak bólogatok.
- A gyerekek gonoszak, meglepően őszinték és irigyek, ez nem múlik el soha, de amíg erős háttérnek ott vagy, azt hiszem nem lehet gond. Tudod, a lányomnál az is hátrány, hogy a faterja zsaru. Ma már sem tanárnak lenni nem dicsőség, sem a rend őrének. Lázadónak lenni menő. Meg színésznek. – igazi, ami tény, az olyanokra néznek fel a mai fiatalok, akinek annyi zsé lapul a zsebében, amiből lehet gucci táskát venni helyben és azonnal. A tudásnak nem sok értéke van. Sajnos. Idővel sem változik., a pénz mozgatja a világot, a többi csak kellék a karórába.
- 13 évesen én már azt hiszem lejártam önvédelmet tanulni, már ne érts félre…- megemelem a kezem, el se kezdje, hogy nem akarja, hogy erőszakos legyen a gyereke, én sem akarnám a sajátomról nem is azért mondom.
- Én nagyon rossz környéken nőttem fel, nekem kellett, de nem bántam meg.  – talán azért lettem rendőr is, hogy megfékezzem az erőszakot, hogy az olyanok, amilyen én voltam ne törött bordával járjanak haza. Szép álom.
- Ó. – egy pillanatra ledöbbent. Pislogok kettőt.
- Dehogy, én nagyon örülnék neki, nem mennék egyedül és lenne kivel fikázni a többieket. – mosolyogva rákacsintok, ez csak egy vicc, kölyköket nem becsmérelünk. Nem hangosan.
- Sőt, illet volna nekem meghívni, csak… eszembe sem jutott. – ujjaimmal a hajamba fésülök, mosolyom bíztató.
- Ha nem baj, hogy a lányom sokat fecseg, túl sokat. És valószínűleg kicsit félre fogja érteni, na persze nem is engem fog kérdezni. – oldódik a hangulat, és ezt élvezem, végre nem kell minden szavamra odafigyelnem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar
Law & Justice
Age :
33
Tartózkodási hely :
Firenze
Hozzászólások száma :
27
Csoport :
Fegyveres erők

stivali italiani
Témanyitás Re: Matteo & Karen •• 31st Március 2018, 13:12



Matteo & Karen

Nah igen az iskola… Valóban nem olcsó, de ma már ha igazán jó iskolába akarjuk beíratni a gyerekeinket, akkor annak megkérik az árát. Olyankor jövök rá, hogy megéri ennyi pénzt kiadni, mikor látom Mattheon, hogy mennyire szeret odajárni.
-De értük érdemes ennyit belefektetni. A fiam nagyon szeret odajárni. Bevallom őszintén sokszor reggel ő rángat ki az ágyból…-Szélesedik ki mosolyom. Néha úgy érzem ő a szülő és én vagyok a gyerek, de talán pont ezért ilyen jó a kapcsolatunk.
-Tényleg? Én inkább a szülőknél véltem felfedezni ezt a fajta lenézést. Ne tudd meg milyen fejmosást kaptam arról, hogy motorral viszem iskolába a gyerekemet. Ha nem tudnád én vagyok a legfelelőtlenebb, legrosszabb anyuka… Meglepő módon mikor fiamat kérdezem, hogy motor vagy autó…. Az előbbit választja… De nem szabad ezekkel foglalkozni. Hülye p*csák, akiknek nincs jobb dolguk, mint másokat fikázni. Szerintem te is próbáld meg a legjobbat kihozni a dologból. Cikinek érzi, hogy rendőr vagy?... Egyszer hozd be egy rendőrautóval… Huuu vagy rendőrmotoron… Ha szeretnéd bevállalom. Tudod milyen menő lenne?-Lelkesülök be a témától. Annyi mindent ki lehetne hozni ebből. Ő lehetne a legmenőbb apuka, csak jól kell kihasználni az adottságokat.
-Ezen én is elgondolkoztam. Fel is hoztam neki a témát, de nem igen tetszett neki. Egyelőre, lekopogom, de eddig nem jött haza kék-lila foltokkal. Nem féltem őt. Nagyon okos gyerek, okos és rafinált.-Ebben inkább az apjára hasonlít, aminek valahol nagyon is örülök. Én biztosan inkább a verekedést választottam volna ennyi évesen is.
Ennek nagyon örülök. Természetes, hogy a lányod lesz a legjobb. Ez nem is kérdés. A többiek meg… Sokat kell még fejlődniük hozzá.-Mosolyodom el, majd felnevetek. Valóban… gyereket nem fikázunk, hisz nem mindenki rendelkezik ugyanolyan adottságokkal. Lehet, hogy találkozunk majd olyan kislánnyal, aki nem a legügyesebb, de látszódni fog az arcán, hogy imádja csinálni.
-Oh a fiam is szereti járatni a száját. Hozzá vagyok szokva. Nem fogok zavarba jönni.-Egyre kíváncsibb vagyok arra a kislányra. Az apját úgy-ahogy ismerem. Ha őt veszem alapul egy nagyon cuki kislány jelenik meg előttem. Persze a sok csacsogás közben azért a reggelimet is elfogyasztom.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Ajánlott tartalom


stivali italiani
Témanyitás Re: Matteo & Karen ••


Vissza az elejére Go down
 
Matteo & Karen
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Stivali Italiani :: Firenze :: Parkok - Szabadtér :: Bontó-
Ugrás: