Ramon R. Cole

Stivali Italiani

Üdvözlünk titeket Olaszországban, a maffia főhazájában. Oldalunk fórum alapú szerepjáték, szeretettel várunk minden erre tévedőt!
 
Légy üdvözölve!
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
multiváltó
Felhasználónév:
Jelszó:


beszélgessünk

Feljegyzéseink

Matteo Moretti   tollából
16th November 2017, 15:30

Taras R. Kazakov   tollából
16th November 2017, 11:32


Matteo Moretti   tollából
14th November 2017, 15:45

Dimitrij J. Sergievszkij   tollából
12th November 2017, 17:51

Juri Mikail Kazakov   tollából
11th November 2017, 14:43

Oldal Lelke   tollából
9th November 2017, 23:17

Itala Mantegna   tollából
9th November 2017, 21:41

Marea-Stella Albertini   tollából
8th November 2017, 18:26

szemtanúk

Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég :: 1 Bot

Nincs






A legtöbb felhasználó (69 fő) 24th Március 2016, 19:54-kor volt itt.


statisztika

Csoportok
Mafia Italiani
3
3
S. Bratva
6
4
Yakuza
5
1
Arts & Media
6
7
Law & Justice
4
4
Commerce & Service
5
12
Supporters
0
0
Elite & Business
0
0
banner csere

Az oldalunk Facebook csoportja

Frpg banner hirdetés:
Frpg.hu oldalunk helyezésének növelése Stivali Italiani Toplista

Magyarország FRPG Top 100 hirdetésünk:
FRPG Top Sites - Magyarország

Share | 
 

 Ramon R. Cole

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 


avatar
Arts & Media
Age :
27
Tartózkodási hely :
ahol a munka
Hozzászólások száma :
10
Csoport :
civil/művész

stivali italiani
Témanyitás Ramon R. Cole •• 4th Szeptember 2016, 14:11



Ramon Rawleigh Cole
Karakter titulusa

Sötét titkok rólam
Hogy ne feledd kivel van dolgod
művész
26
Kijikush
SAJÁT



Becenév: Ramon, Ram, Raw, Rami, de jobb inkább nem becézgetni

Szül. hely:US,Orlando

Szül. idő: 1990.01.15

Csoporton belüli rang: -

Foglalkozás: Modell, kezdő színész

Anya: Sarlotte M. Willson

Apa:Kim Joonhyun

Egyéb családtagok: Kim Jae Ki("Jacko" öcs),Loco (egyiptomi mau macska)

Családi állapot: szingli

Tartózkodási hely: Változó


Szavakban
Pozitívum, negatívum
Elég csak ránézni, hogy lássuk, nem angyalról van itt szó. Ugyan nem is ő a megtestesült gonosz, de azért modorán lehetne még mit csiszolni. Kissé emberkerülő, magának való személy. Csoda, ha a másikhoz van két jó szava is. Nem túl türelmes és könnyen fellehet húzni, ami nem ajánlatos mivel a verekedésben eléggé otthon van. Arca általában komor és kissé úgy tűnhet, szeret másokat lenézni. Őszinte. Sajnos túlságosan is. Zavartalanul mondja meg, ha valami nem tetszik neki és képes mások szemébe mondani a legfájóbb dolgokat is. Persze mélyen legbelül neki is van egy szerethető oldala. Meg nem mondaná róla az ember, de ez mind csak egy burok, egy álca, amit a külvilágnak mutat. Kevesen lehetnek oly szerencsések, hogy igazán megismerjék, mivel nagyon nem szeret senkit se maga mellé engedni. De akik a kivételek közé tartoznak, bátran állíthatják Ramonról, hogy egy gondoskodó és figyelmes srác, aki elég kitartó is egyben. Ugyan kívül fagyos, de belül attól még ő is törékeny. Kevés embert fogad el, de azokat védelmezi bármi áron.


IDE JÖN EGY RÖVID IDÉZET A KARAKTERRŐL!

Életem
Az életet nem kell annyira eltervezni. Csak sodródj az árral, és hagyd, hogy történjen!
Sötét van. A levegő kissé dohos és a környezet inkább emlékezteti az embert egy régi raktárépületre, mint sem valami puccos szobára. Az est, már rég leszállt és a magával hozott csendet, csak egy magával viaskodó férfi szakítja meg. Zihálva pihen meg két percre, mielőtt folytatná és öklén igazgatja meg a védőkötést. Majd egy nagyobb levegővétel után, újból neki esik a bokszzsáknak és megállás nélkül üti, míg meg nem szólal telefonja. Lustán odacsoszog a készülékhez és a kijelzőre pillantva, igyekszik nyugtatni légzését. –Ram, hol vagy már? Tudod, mióta várunk rád?! – szólal meg a túlsó végen egy nyugtalan hang, amit a fiú nagyon is ismert. –Már ennyi lenne az idő? Miért nem szóltál?- ráncolta meg homlokát, de nagyon nem tűnt úgy, mintha ezek után igyekezne belehúzni. Csak szép komótosan leült egy dobozra és maga mellé téve a kihangosított mobilt kezdet apró pakolászásba. Hangja kissé rekedtes volt a sok bagótól, és mély, mint az óceán. Mehetett volna énekesnek is akár, hiszen nagy tehetség volt. A legtöbb lány, ezt is szerette benne. Bár rajta mit nem lehetett szeretni? Aki bírja a rossz fiúsabb külsejű, de még is angyalarcú egyéneket, annak maga a tökéletes pasi. –Mond, hogy nem abban a régi épületben edzel már megint! Csak tudnám, mit szeretsz benne. Még a levegő is kifelé szökik onnan. Van már elég pénzed, ahhoz is, hogy saját fitneszszalont nyiss, miért nem szakadsz már le onnan?
-Nem tehetek róla, hogy bennem több a bátorság, mint benned…- húzta gúnyos mosolyra, barack színű ajkait és szinte már látta maga előtt öccsét zavartan szabadkozni. –Hányszor mondjam még el, hogy… mindegy. Viszont csipkedhetnéd magad, mert anya mindjárt síró rohamot kap itt, hogy miattad van az egész és mégsem jössz. –sóhajt egy nagyot, majd lerakja.
- Istenem az a nő is… Csak tudnám, miért nem színésznek ment…- sóhajtott fel ő is és valamivel gyorsabb tempóba váltott. Acélosával a lábán indult meg és a legnagyobb hanggal hagyta el búvóhelyét.
Nem értette mire ez a nagy hajcihő. Kapott egy filmben egy kisebb szerepet és ezt már azonnal meg kell ünnepelni. Hány éves ő? 11? Sosem szerette, hogy minden kis apróságért, összekellet gyűlniük. Főleg, az nem tetszett neki, hogy egy puccos éteremben full elegánsan kell elfogyasztania azt az alig két falatot a tányérján, - ami ráadásul még marha drága is volt- amihez még azt is elvárják, hogy mosolyogjon. Pedig ő már kiskora óta nem arról híres, hogy az ilyenekhez jópofát vágjon. Mindig is őszinte embernek tartotta magát. Ugyan néha túlságos is őszinte volt. Hiszen jó színészi képességekkel volt megáldva, de azért szerette kinyilvánítani azt, ami nem tetszik neki. Persze, most testvére lelkére kötötte, hogy most az egyszer fogja visszább magát.
Eltelt egy félóra mire megjelent az étterem ajtajában. A szülők már lelkesen integettek az asztal végéről, ha netalán nem látná őket. –És, megint eljött egy ilyen est…- forgatta meg szemét, majd megérezte, ahogy valaki a vállára támaszkodik. Oldalra se kellet néznie, hogy tudja ki az. Másnak a kezét eltörte egy ilyenért, csak egy valakinek voltak az ilyenek elnézve. –Ne morogj, hanem inkább mosolyogj, nehogy rosszul fess, ha felismernének! Ugye nem felejtetted el mit beszéltünk?
- Milliószor mondasz el nekem dolgokat, nehéz lenne őket elfelejteni. –vet egy fél pillantást fivérére és elindul az asztal felé. Megkapja a már szokásos aggódós szöveget a szokásos késéséhez. Habár, most sikerült új csúcsot felállítani a mag egy órájával.
***
Pár órával később a családi ünneplés után, fáradtan vágódik be lakásába és egy gyors ruha csere után, már támadja is meg fele a konyhát. Rutinosan nyúl, a két tányérért és az instant levesért. Attól a két szem hústól túlságosan nem ment a falnak, a maga nagy étvágyával és tudja jól már a forgatókönyvet, hogy más is van ezzel így. –Három, kettő, egy…- csengetnek. Kivánszorog az ajtóhoz és meglepődött arccal nyitja ki a már szinte várt vendégének. –Jé, csak nem egy Jacko? – billenti el vigyorogva fejét, majd arrébb is megy az útból, hogy beengedje. –Neked is egyre jobban megy a színészkedés. – lép beljebb, majd meg kordúló gyomra hallatán boci szemeket meresztve néz fel bátyjára. –Hyung…- öleli körbe hasát ezzel is jelezvén, hogy mennyire üres, és mint egy kis ötéves, úgy kezd el szipogni. –Hm? Szeretnél valamit? – mosolyodik el szórakozottan, miközben már a másik kézzel, lábbal mutogat a konyha irányába jelezvén szándékait. –Na, jól van, értem mit akarsz. – int a kanapé felé, hogy addig keressen valami nézhető műsort. Vissza érve lerakja a két tálat. –Na de Hyuuuung!
-Mi az? Addig edd, míg nem jön Loco. – vigyorodik el, ahogy a durcázó kisgyermekre néz, aki előtt egy lila macska tál van némi kis száraz táppal. –Te mondtad, hogy mikor éhes vagy bármit megeszel, én meg úgy is fogytán vagyok levesből. –von vállat. –Meglátszik, hogy Cole vagy…- fordít hátat és látványos duzzogásba kezd. –Ezt úgy mondod, mintha legalább emlékeznél is a szüleimre…Pedig kétlem, hogy ilyen jó lenne a memóriád. Tessék, edd ezt akkor. – tolja elé sajátját és megborzolja Jaeki haját, majd újabb két percre tűnik el. –Hm, ez olyan finom.
- Szerintem is. – nyúlik el, ahogy vissza tér. –De ismerős ez az illat…Ramiiii!- pillant oldalra meg látva Ramon kezébe kedvenc, gombás tésztáját. –Ha vártál volna még két percet, ez lett volna a tiéd.
-Olyan szemét vagy!- kezdi újból a puffogást. –Pedig, hozzád még egész aranyos is.
Nyolc éves volt mikor szülei egy karambol következtében elhunytak. Azóta kapott egy új családot, és habár nem mutatja ki –csak Jaeki-nél – de nem lenne meg nélkülük. Hiszen mindig is ők fogták a kezét, hogy a mélybe ne essen.


© made by b. zsanett
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Vendég


stivali italiani
Témanyitás Re: Ramon R. Cole •• 6th Szeptember 2016, 12:57



Gratulálunk, Elfogadva!

Üdv a köreinkben, modell Kolléga!

Nem félsz, hogy valaki egyszer úgy beveri a szép arcod, ami a munkádhoz kell, hogy végül nem fogsz tudni vele érvényesülni? Hisz mondhatom azt hiszem, hogy minden modell és színész rémálma ha az arcát éri valamilyen sérülés.  Te pedig nem igazán fogod vissza magad. Egy olasz lelke bújt meg benned azt hiszem, ami a szíveden az a szádon és kiállsz magadért. Kell is, ebben a közegben azt kell, hogy mondjam,hogy kell is.

Örültem, hogy nem az a megfoghatatlan karakter vagy, hiszen látszik, hogy van egy olyan oldalad, ami törődik a számodra fontos emberekkel! Képes vagy részt venni a családi vacsorákon az ő boldogságuk érdekében.
Osztom a véleményed az éttermi kajákkal kapcsolatosan, de azért megnyugtatlak, van itt Olaszországban olyan étterem ahol már a második fogás kifog rajtad, mert mi szeretünk enni! Very Happy Így meg kell védjem magunkat, étterem téren Wink Rossz helyre vittek téged eddig Very Happy

Nem is tartanálak fel, szívasd finoman tovább a testvéred Very Happy

Kis mellék jegyzetként megjegyezném, hogy itt -ott olvastam némi elgépelést, de látszik, hogy nem direkt volt, mert az írásod abszolúte élvezhető és látszik, hogy mit szerettél volna írni. Összeszedetten és céltudatosan fogalmazol, ami manapság igazán ritka kincs.

Örülök, hogy ránk találtál!

Dario  Cool






Vissza az elejére Go down
 
Ramon R. Cole
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Stivali Italiani :: Karakteralkotás :: Elfogadott karakterek :: Arts & Media-
Ugrás: